fogalomtár: fizika

Nyomtatás

vissza

Arkhimédész törvénye:

A folyadékba vagy gázba merülő testre ható felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Csúszási súrlódási erő:

Csúszási súrlódás az érintkező és egymáson elmozduló testek esetén jön létre. A csúszási súrlódási erő csökkenti a testek egymáshoz viszonyított sebességét.

Egyenletes mozgás:

Egy test egyenletes mozgást végez, ha egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg.

Egyenletesen változó mozgás:

Ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik (bármekkorák is ezek az egyenlő időközök), akkor a test mozgása egyenletesen változó mozgás.

Egyoldalú emelő:

A forgástengely az emelő egyik végén található, így mindkét erő támadáspontja a forgástengely ugyanazon oldalán van

Egyszerű gép:

Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét, egyszerű gépeknek nevezzük.

Emelő:

Tengely körül forgatható merev rúd

Emelők egyensúlya:

Az ellentétes irányban forgató erők forgatónyomatékai kiegyenlítik egymást

Erő:

Az erőhatás nagyságát és irányát megadó mennyiség
Jele: F Mértékegysége: Newton (N)

Erőhatás

Mozgásállapot- vagy alakváltozást eredményező hatás

Fagyás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyadékból szilárd állapotba megy át

Fagyáshő:

A fagyásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megfagyásakor felszabaduló energiát fagyáshőnek nevezzük. Egy adott anyag fagyáshője egyenlő az olvadáshőjével.

Fagyáspont:

Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen a fagyás jelensége végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.

Fajhő:

Megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérsékletének 1 oC-os változása mekkora belsőenergia-változással jár együtt

Jele: c
Mértékegysége: J/(kgoC)

Felhajtóerő:

A folyadékba vagy gázba merülő testekre egy felfelé irányuló erő, a felhajtóerő hat.

Forgatónyomaték

Az erő forgató hatásának mértéke Jele: M; mértékegysége: Nm

Forrás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból légnemű állapotba megy át, és a gőzképződés nemcsak a felszínen, hanem a folyadék belsejében is végbemegy

Forráshő:

Megmutatja 1 kg tömegű folyadék elforralásához mennyi energia szükséges.

Jele: Lf
mértékegysége: J/kg

Forráspont:

Az a hőmérséklet, melyen a folyadék elkezd forrni.

Gyorsulás:

A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.

Megmutatja az egyenletesen változó mozgást végző test esetén az egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozást. Az egyenletesen változó mozgásnál a gyorsulás nagysága állandó.

Jele: a
mértékegysége: m/s2

Hidrosztatikai nyomás:

A folyadék súlyából származó nyomás.

Hőáramlás:

A légnemű és a folyékony anyagokban a melegítés helyén bekövetkező tágulás, így sűrűségcsökkenés hatására a kisebb sűrűségű rétegek felfelé mozognak, és helyükre hidegebb, nagyobb sűrűségű rétegek áramolnak. Az elmozduló részecskék a hőtartalmukat magukkal viszik. A hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy a gázban hőmérséklet-különbség, ezért sűrűségkülönbség van

Hőmennyiség:

Termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energia-változás

Jele: Q

Mértékegysége: J

Hőmérséklet:

A hőmérséklet a testek hőállapotát leíró fizikai mennyiség, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet arról ad információt, hogy egy test mennyire hideg vagy meleg. A hőmérséklet számszerű értékét hőmérővel mérhetjük meg.

Hősugárzás:

A hősugárzás a hő terjedésének azon módja, amikor a hő nem részecskéről-részecskére halad, hanem rendkívüli gyorsasággal hatol keresztül a közegeken

Hőtágulás:

Az anyagok hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozása.

Hővezetés:

A hő terjedésének azon módja, amikor a szilárd testekben a melegítés helyén bekövetkező élénkebb részecskemozgás terjed át részecskéről részecskére és eközben az anyag részecskéi nem mozdulnak el a helyükről.

Kétoldalú emelő:

Jellemző rájuk, hogy tengelyük az ellentétes irányban forgató erők támadáspontja között van. A tengely ilyen elhelyezése az emelőt két részre osztja.

Lecsapódás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag légneműből folyékony állapotba megy át

Légnyomás

A levegő súlyából származó nyomás.

Nyomás:

Megmutatja az egységnyi felületre jutó nyomóerő nagyságát.

Jele: p
mértékegysége: Pa, N/m2

Nyomóerő:

Az egymással érintkező felületeket összenyomó erő

Nyomott felület:

Egymásra erőhatást kifejtő testek érintkezési felülete

Olvadás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag szilárdból folyékony állapotba megy át

Olvadáshő:

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele Lo
mértékegysége J/kg.

Olvadáspont:

Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen az olvadás jelensége végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.

Párolgás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból légnemű állapotba megy át, a változás a folyadék felszínén megy végbe.

Pascal törvénye:

Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott lévő hidrosztatikai nyomást

Rugós erőmérő:

Az erő mérésére alkalmas eszköz

Sebesség:

Megmutatja az egyenletes mozgást végző test által egységnyi idő alatt megtett utat

Jele: v
mértékegysége: m/s, km/h

Sűrűség:

Megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét

Jele:ρ
mértékegysége: g/cm3, kg/m3

Szabadesés:

A test olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek nevezzük.

Tapadási súrlódási erő:

Egymással érintkező és nyugalomban lévő testek között fellépő erő, mely akkor lép fel, ha a testeket el akarjuk mozdítani egymáson.

Termikus kölcsönhatás:

A testek kölcsönhatásának olyan formája, mely során hőcsere történik, ami a termikus egyensúly kialakulásáig tart.

Vektormennyiség:

Az a mennyiség, amelynek nagysága és iránya is van.

 

 

Eseménynaptár


Akadálymentes változat

Impresszum  |  Oldaltérkép |  Kapcsolat 
©2013 All Right Reserved.
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
9021 Gyõr, Jókai u. 21.