Földrajz kísérletek

Nyomtatás

 

 

Csapadékképződés

(Bognár Gergely - 8. évfolyam)

Eszközök:

befőttes üveg, óraüveg, Bunsen-égő, vas állvány, jégkocka és víz

A kísérlet leírása:

A bemutatandó kísérletben a csapadékképződést modellezzük. Földünkön napsugárzás hatására a nagyobb felszínű vizek párologni kezdenek, ez a páradús meleg levegő felszáll. Hidegebb rétegekkel találkozva a benne lévő vízpára kicsapódik, és csapadék formájában földre hull. Közben a széljárás függvényében több ezer kilométert is megtehet.

A kísérlet során a befőttesüveg vizét melegíteni kezdjük, ennek hatására a víz intenzív párolgásba kezd. A meleg párás levegő felfelé száll, majd a kívülről jéggel hűtött óraüvegnek ütközik, lehűl, és kicsapódik az óraüvegen. A kicsapódott páracseppek nagyobb cseppekké állnak össze, majd eső formájában lecsöppennek.

 


 


 

Készítsünk hőlégballont!

(Bognár Gergely - 9. évfolyam)

Eszközök:

kisméretű nyílt láng (pl: Bunsen-égő, gyertya stb.), nejlonzacskó, gyufa
főzőpohár, Bunsen-állvány, háromlábú vasállvány, káliumpermanganát vagy ételfesték

A kísérlet leírása:

A nejlonzacskót óvatosan a láng fölé helyezzük kb. 30-40 cm-re. Kis idő múlva a zacskót elengedhetjük, az a benne lévő meleg levegőnek köszönhetően felemelkedik.  A bemutatott fizikai jelenség rendkívül fontos szerepet játszik az éghajlat és a klíma kialakulásának szempontjából.

Hasonló jelenség figyelhető meg vízben is. A főzőpohárba vizet öntünk, majd kevés színezéket adunk hozzá úgy, hogy azok ne keveredjenek el. A vizet alulról melegítve jól látható, hogy a közepénél, ahol a pohár a legtöbb hőt kapja, a víz felfelé áramlik, hasonlóan a levegőhöz.

 

 


 

Áramlások

(Juhász Zoltán - 10. évfolyam)

Eszközök:

2db üvegkád, vasháromláb tartószerkezet
Bunsen-égő (gáz) vagy borszeszégő
gyufa, víz, kálium-permanganát

A kísérlet leírása:

Helyezzük a két üvegkádat egymás mellé a vasháromlábakra. Az egyiknek a szélét kezdjük el melegíteni a Bunsen-égővel. Kis idő múlva szórjunk kevés kálium-permanganátot az üvegkádaknak azon oldalára ahol az egyiknek a melegítése történik.

  • Figyeljük meg, mi történik!
  • Magyarázzuk meg a jelenséget!
  • Mi a következménye ennek a jelenségnek a mindennapi életben.

Észrevétel, tapasztalat:

A meleg közeg sűrűsége kisebb lesz, felemelkedik. Abban az üvegkádban, amelyiket melegítjük, körkörös áramlás alakul ki, míg a másikban a folyadék nem keveredik számottevően.
A melegített kálium-permanganátos víz a folyadék tetején szétterül, majd az edény túlsó végén alábukik. A különböző rétegek között örvények alakulnak ki.
Ugyan ez a jelenség zajlódik le a légkörben és a tengerekben is. A meleg levegő felszáll (alacsony nyomású terület) a helyére pedig oldal irányból beáramlik a hűvösebb levegő. Így alakulnak ki a szelek, áramlatok.

 

 

 

Eseménynaptár


Akadálymentes változat

Impresszum  |  Oldaltérkép |  Kapcsolat 
©2013 All Right Reserved.
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
9021 Gyõr, Jókai u. 21.