fogalomtár: földrajz

Nyomtatás

vissza

Alföld:

A tengerszintjétől számítva 0 és 200 méter között fekvő síkság. Például: Kisalföld.

Ásványkincsek:

A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagai. Például: bauxit.

Deltatorkolat:

A tengerekbe ömlő folyók hordalékukat a torkolatban lerakják, zátonyokat, szigeteket építenek, több ágra szakadnak. Például: a Duna torkolata.

Éghajlat:

Egy terület átlagos időjárása. Például: kontinentális éghajlat.

Éghajlati diagram:

A havi középhőmérsékletek diagramvonala és a csapadék havi átlagait bemutató oszlopdiagram egyesített ábrája egy adott földrajzi helyre vonatkozóan.

Energiahordozók:

Olyan ásványkincsek, amelyekből energia nyerhető. Például: barnakőszén.

Esésgörbe:

A folyó medrének magassági viszonyait bemutató vonalas ábra.

Évi közepes hőingás:

A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbsége.

Évi középhőmérséklet:

A havi középhőmérsékletek átlaga.

Évi napfénytartam:

A napsütéses órák száma, az az idő ameddig adott területen egy év alatt ténylegesen süt a Nap.

Fennsík:

A tengerszintjétől számítva 200 méternél magasabban fekvő, enyhén hullámos felszínű sík terület. Például: Bükk-fennsík.

Gyűrődés:

A földkéreg kőzetrétegei oldalnyomás hatására redőzötté, boltozottá alakultak a Föld belső erőinek hatására.

Időjárás:

A napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél állandó változása.

Kőzet:

Azonos vagy különböző ásványokból, hosszú kémiai és fizikai folyamatok eredményeként kialakult képződmény. Például: bazalt.

Kráter:

A vulkán nyílása.

Lánchegység:

Domborzati forma, ahol a gyűrt vonulatok láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Például: Alpok.

Láva:

A felszínre ömlő magma.

Magma:

A Föld belsejének izzón folyó kőzetolvadéka.

Mélyföld:

A tengerszintje alatt fekvő sík terület. Például: Kaszpi-mélyföld.

Röghegység:

Domborzati forma, ahol a törésekkel felszabdalt földkéreg kiemelkedő és lesüllyedt részei váltják egymást. Például: Ural.

Szél:

A földfelszínnel párhuzamosan áramló levegő mozgása. Arról a világtájról nevezzük el, amerről fúj. Például: északnyugati szél.

Talajnedvesség:

A talajban a talajrészecskékhez hártyaszerűen tapadó víz, ami nem szivárog mélyebbre.

Talajvíz:

A talajban a felszín közeli vízzáró réteg fölött összegyűlt víz, amely teljesen kitölti a talajrészecskék közötti hézagokat.

Tengerjárás:

A tengerek vízszintjének szabályosan váltakozó emelkedése, illetve süllyedése. Ha a vízszint emelkedik dagály, ha csökken, apály van. A jelenség oka a Föld és a Hold közötti tömegvonzás.

Tölcsértorkolat:

Az óceánba, nyitott tengerekbe ömlő folyók torkolata szélessé, méllyé, tölcsérformájúvá fejlődik. Kikötésre kiválóan alkalmasak. Például: a Rajna torkolata.

Törés-vetődés:

A földkéreg kőzettömegeiben keletkező hatalmas szakadás, majd a keletkező rögdarabok elmozdulása a Föld belső erőinek hatására.

Vízesés:

Ahol a folyó medrében törés támad ott vízesés keletkezik. Például: Niagara-vízesés.

Vízgyűjtőterület:

Azt a területet, ahonnan egy főfolyó mellékfolyóival együtt a vizeket összegyűjti és levezeti a folyó vízgyűjtőterületének nevezzük. Például: a Duna vízgyűjtőterülete.

Vízválasztó:

A vízgyűjtőterületeket vízválasztók választják el egymástól, amelyek legtöbbször dombságok vagy hegységek. Például: a Kárpátok gerince.

Vulkán:

Akkor keletkezik, amikor a földkéreg törésvonala mentén a magma a felszínre kerül. Például: Vezúv.

 

Eseménynaptár


Akadálymentes változat

Impresszum  |  Oldaltérkép |  Kapcsolat 
©2013 All Right Reserved.
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
9021 Gyõr, Jókai u. 21.